Sziiiiiiiiiiiiiiiiiiiaaaaaaaaaaa

A Barátság a legfontosabb kincs.

Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki. 
Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett..., zamatos..., kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és valaki akit kedvelsz nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. De tudd ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán leszel. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen hisz te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni... 

Néha az életben, te találsz egy különleges barátot. 
Valaki, aki megváltoztatja az életedet azáltal, hogy csak része annak. 
Valaki, aki megnevettet addig, amíg nem tudod abbahagyni. 
Valaki, aki meggyőz téged, hogy valóban van egy bezárt ajtó, ami csak arra vár, hogy kinyisd. 
Ez az örök barátság.

Aki szeretetben él, nem büszke, nem akar másokon uralkodni, nem halljátok soha, hogy hibáztatna, vagy gúnyolna másokat. Nem kutat mások szándékai felől, nem hiszi azt, hogy ő jobban cselekszik, mint mások, és soha nem tartja többre magát embertársainál. Aki szeret, az amennyire csak lehet, elkerüli, hogy fájdalmat okozzon.”(V.Szt.János)

A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk. (Arthur Golden)

Ha valaki a jóságnak és szeretetnek csak egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta a világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme.

Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket.

Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.

A szerelmet nem hagytam hogy kinyíljon mint egy rózsa,
mert akit szerettem volna, nem gondozhatja.
Hogy visszanőni ne tudjon gyökerestől kitéptem,
biztosra mentem, köré betonvárat építettem.
A jövőt látom, fényt és vizet nem kapnak,
így az idő múlásával majd a szirmok elhervadnak.
Csak azt tettem amit a józan ész diktál,
a lelkem, birodalmam mostantól előtted csukva áll.
Ezt fogadd el, mert azt szeretném hogy te boldog legyél,
mert a vidámság benned az egyik legvonzóbb erény.

Mért nem szeretsz úgy,
Mért vagyok visszaút,
Mért kell neked az,
Amit tôlem nem kaphatsz?
Mondd miért, ha mindig visszatérsz,
Mint sebzett madár,
Mért nem érzed úgy,
Egyszer elfogy a visszaút;
Mért nem szeretsz úgy,
Hogy félts, mert elveszíthetsz?
Most mész, de mindig visszatérsz,
Mint sebzett madár.

 

Reggel nem tudok enni, mert Rád gondolok,  délben nem tudok enni,  mert Rád gondolok,  este nem tudok aludni, mert éhes vagyok. A nőnek, ha százéves is, inkább hidd el, hogy első,  mint hogy utolsó szerelme vagy. Ki az? Ó betűvel kezdődik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok!

 

A szerelem vak,

de a házasság hatékony látásjavító.

Nem akarok nagyzolni,

de el kell,hogy mondjam, én vagyok a leggazdagabb hölgy a világon! 
És, hogy miért? Mert a világ legdrágább fiúja az enyém!

 

Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél,

mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes

Ha a nő szeret,

folyvást szeret. A férfinak közben egyéb dolga is van.

 

Ezt az sms-t már rég elküldték

egy távoli galaxisból, azzal a céllal, hogy megtalálja a leggyönyörűbb és legaribb csajt a Földön. 
Örömmel értesítelek a küldetés véget ért!

A házasság láncai annyira terhesek,

hogy viselésükhöz ketten kellenek. Sőt, olykor hárman is.

 

A szerelem jobban tetszik a házasságnál,

ugyanannál az oknál fogva, amiért a regény mulatságosabb a történelemnél.

 

 

 

Anyu, miért? Az alkohol adója:egy ártatlan halál Elentem egy buliba Anyu, s emlékszem a szavaidra.Megkértél,h ne rúgjak be,így nem ittam semmit.Büszke voltam, ahogyan azt előtte megmondtad.Nem ittam alkoholt vezetés előtt Anyu,és a többiek gúnyolódtak is.Tudtam, hogy igazad volt Anyu,és h neked mindig igazad van.A buli lassan véget ért,és mindenki hazaindult.Ahogy az autóhoz léptem,tudtam,h épségben haza fogok érni:nevelésed alapján-felelősségteljesen és büszkén!Lassan mentem Anyu,s bekanyarodtam egy kis utcába.De a másik sofőr frontálisan belémhajtott.Ahogy fekszem itt a járdán Anyu,hallom a rendőröket,hogy a másik sofőr ivott.És most én vagyok az,akinek ezért fizetnie kell!Itt fekszem,haldoklom!ANYU KÉRLEK SIESS!Hogy történhet ez velem?Az életem kipukkan,mint egy lufi!Körülöttem minden tiszta vér Anyu,legtöbb az én vérem.Hallom,az orvos azt mondja,h már nem tud segíteni rajtam.Csak azt akarom mondani Anyu,esküszöm,tényleg NEM ittam.A többiek voltak,akik ittak.A másik sofőr is ilyen buliban volt,mint én.Egyetlen különbség:ő volt az,aki részeg volt,én vagyok az,aki most meghal!MIÉRT isznak az emberek Anyu?Erős fájdalmaim vannak,mint a késszúrás,olyan erősek!A férfi,aki belémjött,fel-alá szaladgál,én itt fekszem...és haldoklom.Ő meg csak néz rám hülyén!Mondd meg a BÁTYÁMnak, hogy ne sírjon Anyu.És mondd meg APUnak,h legyen most bátor.Ha már a menyországban leszek Anyu,írasd a sírkövemre:"Apja lánya". Valaki mondhatta volna neki,h ne igyon,ha vezet.Ha mondta volna neki vki,most nem kellene meghalnom.Már alig kapok levegőt Anyu,nagyon félek.KÉRLEK NE SÍRJ MIATTAM Anyu.Mindig ott voltál,mikor szükségem volt rád!Mielőtt elmegyek,van egy kérdésem:NEM ÉN VEZETTEM RÉSZEGEN,MIÉRT NEKEM KELL MOST MEGHALNI?" 


Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét... Ő rámnéz, és mosolyog. De ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond "legjobb barátom". Vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír...sír, mert szakított a barátjával. Én megvigasztalom, ő átölel...érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű srác:sziv:. Az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt. :(:(:(:(Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit. El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt:(:(:(... Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: " Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom."